A globalizáció újabb korszakában járunk, amelyben a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt Magyarországon, részben amiatt is, mert a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell - többek között ezeket az üzeneteket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia első négy előadásában a Magyar Nemzeti Bank vezetői.
Azt vállaltuk, hogy a hosszú hozamgörbe relatív pozícióját javítjuk, azaz a hazai hosszú hozamok és az eurózóna, valamint a régiós hozamok közötti kamatfelárat - országkockázati prémium - alacsonyra csökkentjük, majd itt tartjuk - mondta Nagy Márton, a Világgazdaságnak adott interjújában. Az MNB alelnöke ezzel megerősítette azt a múlt heti üzenetet, miszerint a jegybank nem küzd valamilyen fix hosszú lejáratú hozam fenntartásáért, hanem a nemzetközi hozamkörnyezet változását rugalmasan fogja fel. A piacon többen úgy gondolják, hogy ez a jegybanki magatartás változását jelenti a múlt év végi szigorúbb hozzálláshoz képest.
A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:
Növekedtek a lefelé mutató inflációs kockázatok - mondta Nagy Márton a Figyelő Top200 konferencián. Az MNB alelnöke szerint az inflácós várakozások erősen horgonyzottak Magyarországon, a környezet pedig hűtő: az eurózónában szeptemberben meglepeően alacsony volt az infláció.
2020-ig biztosan fennmarad a jelenlegi alapkamat, és 2019 elejéig a nulla közeli 3 havi BUBOR is - mondta a Nagy Márton MNB-alelnök a Figyelő TOP200 konferenciáján. Zolnai György, a Raiffeisen vezérigazgatója szerint a vállalati hitelpiac már a ciklus tetején jár, így nem kívánnak még nagyobb kockázatokat vállalni itt. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója a vállalatok tőkeerejének növelését és a digitalizációt is nagy kihívásnak nevezte.
Tartósan negatív (reál)kamatkörnyezetre rendezkedhet be a magyar gazdaság, ami történelmi lehetőség a gazdaság szereplői számára. Ezt vagy hitelfelvétellel, beruházással és lakásszerzéssel lehet kihasználni, vagy a meglévő hitelek fix kamatozásúra váltásával. Az MNB ez utóbbit is ösztönözni szeretné, ennek lehetőségeit vizsgálja - mondta a Portfolio mai Budapest Economic Forumán az MNB alelnöke.
A bevételekre lefelé, a költségekre felfelé mutató tényezők hatnak a magyar bankrendszerben, az elmúlt másfél év jövedelmezősége nem fenntartható - értettek egyet a bankvezérek az egri Közgazdász-vándorgyűlésen. A hitelezés visszaesésétől és a túlzott banki kockázatvállalástól egyelőre nem kell tartani, de egy esetleges kamatemelkedés negatív hatásaira fel kell készülniük a bankoknak. A fiókszám további csökkenésére és kontakt centerekké való átalakulására van kilátás.
A maastrichti feltételek elavultak, ezért a jegybank egy új, modern kritériumrendszert dolgozott ki, amely alapján meg lehet ítélni az ország euróérettségét- mondta Nagy Márton, az egri közgazdász vándorgyűlés szünetében. Az MNB alelnökének szavai szerint a feltételek csak hosszú felkészülés után teszik lehetővé az euróövezeti csatlakozást Magyarország számára.
A piac inflációs előrejelzései túlzottan nagyok - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egri közgazdasági vándorgyűlés szünetében. Nagy szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, és erre a jegybank a nem konvencionális eszköztárával reagálhat.
Új konvergencia-kritériumokat kell felállítani a jelenlegi maastrichti szabályok mellett, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához - mondta szerdán egy lengyelországi eseményen a Reutersnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.
2019-ig, vagy esetleg még tovább változatlan maradhat az irányadó kamat Magyarországon - mondta Nagy Márton a Reutersnek adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, a várakozások nagyon alacsony szinten horgonyzottak. A 3 hónapos betét további korlátozása "nem zárható ki". Nagy nem lát túlhevülésre utaló jeleket a lakáspiacon.
A bankok profitjának visszaesése lesz az MNB fogyasztóbarát lakáshitel koncepciójának a legfontosabb hatása; az első nagybank 2018-2019-ben tűnhet el a magyar piacról, a lakásárak emelkedése viszont csak 2020-2021-ben állhat meg - többek között ezt gondolta múlt keddi Hitelezés 2017 konfrenciánk hallgatóságának relatív többsége a közönségszavazáson, amelynek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.
Rendkívül hatékonytalanul működik a magyar bankrendszer, és ez jelentősen megdrágítja az ügyfelek számára a bankolást. A bankrendszer hatékonyságának növelése és az árverseny élénkítése ezért most az egyik legfontosabb feladat a bankszektor számára - mondta az MNB alelnöke a Portfolio mai Hitelezés 2017 konferenciájának nyitóelőadásában. Két ábrából kiderült: Európa legnagyobb költségszinttel, egyúttal legmagasabb kamatjövedelemmel működő bankrendszere a magyar.
Nem látunk olyan veszélyt, hogy jelentősen visszaesne a kkv-hitelezés a Növekedési Hitelprogram március végi kivezetésével, de az átállást kiemelten figyelni fogja a Magyar Nemzeti Bank - jelezte az intézmény alelnöke a Világgazdaság mai konferenciáján. Nagy Márton szerint annál zökkenőmentesebb lesz az átállás, minél inkább hosszú futamidejű és lehetőleg fix kamatokú hiteleket nyújtanak a bankok, és erre érdemes törekedniük - tette hozzá. Az alelnök újra elmondta, hogy az MNB megítélése szerint idén sincs szükség állami devizakötvény kibocsátására külföldön, és ez segíti, hogy még tovább tudjon csökkenni az államadósság devizaaránya. Nagy Márton a konferencia keretében után rögtönzött sajtótájékoztatót is tartott:
"A Magyar Nemzeti Bank vezetése továbbra is egységes, Matolcsy György jegybankelnök irántam való bizalma töretlen" és alaptalanok azok a híresztelések, hogy távoznék a jegybanki vezetésből - többek között ezeket hangsúlyozta Nagy Márton a Világgazdaság által szervezett mai konferencia szünetében. A konferencián elmondott beszéde főbb üzenetei:
A Hivatalos Értesítő legutóbbi számában jelent meg a Magyar Nemzeti Bank új szervezeti felépítése, amiből kiderült, hogy Nagy Márton már nem felel a pénzügyi stabilitásért, ám megmarad a hitelezésért és monetáris politikáért alelnökeként. A pénzügyi stabilitási feladatok közvetlenül az MNB elnökéhez kerültek, a Makroprudenciáls politikáért felelős ügyvezető igazgató feladatkörébe. A múlt héten a tőzsdeelnöki pozícióról mondtott le Nagy, vagyis a több fontos funkciót betöltő szakember hatásköre egyre szűkül.
Miuán ma a Portfolio-nak adott BÉT vezérigazgatói interjúból derült ki, hogy ma lemondott a BÉT elnöki tisztségéről Nagy Márton, amelyet a Magyar Nemzeti Bank is megerősített, szerda este megjelent a BÉT rendkívüli közgyűlésének megtartására irányuló meghívó. Ez három napirendi pontot tartalmaz.
A BÉT nemrég közzétette összefoglalóját a Budapesti Értéktőzsde tavalyi eredményeiről és a stratégiai célokról. Ezzel kapcsolatban Végh Richárddal, a BÉT vezérigazgatójával beszélgettünk, aki a Portfolio-nak elmondta, hogy Nagy Márton lemondott a BÉT-nél betöltött elnöki pozíciójáról, és az MNB javaslata az, hogy az elnöki pozíciót egy személyben a vezérigazgató töltse be.
Teljes mértékben összehasonlíthatóvá, a kamatokon kívül sztenderddé kell tenni a lakáshiteleket, mert még mindig alacsony az árverseny a magyar lakáshitelpiacon - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Nagy Márton. Az MNB alelnöke megkönnyítené a bankváltást, és elősegítené a bankok digitalizációját is, a jegybank a következő hónapokban lépéseket tesz e területeken. Túl sok bank működik a piacon, számuk hosszú távon csökkenni fog szerinte.
A sikeres magyar válságkezelést eredményező fiskális és monetáris fordulat után versenyképességi fordulatra is szükség van Magyarországon, valamint arra, hogy a gazdaság növekedése meghaladja az unióét - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán a magyar gazdaság helyzetéről a Párizsi Magyar Intézetben tartott előadásában.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
